A fűtés üzemmódban a klíma kültéri egységében keletkezik a kondenzvíz, így az különösen a leolvasztási stádiumban a kültéri egységből folyik el, ez normális állapot. (Míg nyáron hűtési üzemmódban a kondenzvíz a beltéri egységben keletkezik amely a kiépített kondenzvíz csőben távozik).

Igen van rá megoldás! A kültéri egység aljából elvezető kondenzvíz csőbe integrált, termosztáttal vezérelt vízmentes fűtőszállal. A megoldás plusz költséggel jár, függ a cső hosszától és a kiépítési körülménytől, és a klíma berendezés típusától.

A klíma kültéri egységében elhelyezett szenzor-ok érzékelik mikor a kültéri egység lederesedik és ilyenkor a készülék leolvasztási fázisba kapcsol a (meleg) hőenergiát a kültéri egységre kapcsolja és az ott a hűtőbordákon képződött deresedést leolvassza. A leolvasztás időtartamáig a beltéri egység légterelő lamellája horizontális állapotban áll, a ventiláció a beltéri egységben lelassul, majd teljesen le is állhat. A leolvasztási stádium befejeztével automatikusan felmelegszik a beltéri egység majd fokozatosan megindul újra a ventiláció, a légterelő lapát a beállított pozícióba áll.

Leolvasztáskor lehet zajosabb a kültéri egység? A leolvasztási fázis gyakorisága és időtartama, függ a külső hőmérséklettől, és a páratartalomtól is. A kültéri egység fűtés üzembe és leolvasztáskor valóban hangosabban üzemelhet mint, hűtés esetén, ez a szerkezetükből, működésükből fakad, függ továbbá a készülék típusától és az elhelyezésétől is.

Gyakran felmerülő kérdés a helységben elhelyezett hőmérőhöz képest eltérő hőmérsékletig működik a klíma. Ez természetes folyamat elsősorban függ a légtér méretétől a beltéri egység mennyezettől és oldal falaktóli távolságától, és a helység berendezési tárgyainak elhelyezkedésétől is. A klíma fűtés közben áramló levegő miatt, más hőmérsékletű lehet az elhelyezett hőmérő környezetében lévő levegő, mint a beltéri egység által beszívott levegő hőmérséklete. Az eltérés több fok is lehet ezt gyedileg ki lehet ki tapasztalni, és ennek függvényében beállítani a készüléken a hőfokot.

Az angolul COOL hűtés üzemmódot jelöl hócsillag jellel, A DRY szárítás üzemmódot jelent csepp jellel, A FAN légtisztítást üzemmódot jelent ventilátor jellel, A HEAT fűtés üzemmódot jelent napocska jellel. Gyakran előfordul, hogy fordítva gondoljuk, a napocska fűtést jelenti, a hócsillag pedig a hűtést.

A szezonális hatásfok közvetlen összehasonlító érték a felhasznált elektromos teljesítmény és a kapott fűtőteljesítmény/hűtőteljesítmény között.

A nyári időszakban komfortosnak érezzük azt a környezetet, amely a kinti hőmérsékletnél 5-7°C-nál nem alacsonyabb. Általánosságban elmondható, hogy nyáron a 27 °C, 50% relatív páratartalom és 0,2 m/s légsebesség az, amelyek megfelelő komfort érzetet nyújtanak. Ilyen hőmérséklet mellet tudjuk elérni, hogy egészségi állapotunk nem károsodik, azonban ha túl nagy és hirtelen hőmérsékletváltozás éri testünket, akkor rosszul lét, hosszú távon pedig komoly betegség is kialakulhat.

A legfontosabb dolog, hogy a szezon megkezdése előtt (Hűtési/ Fűtési időszak ) tartassa karban készülékét/keit, Évi két alkalommal mely, folyamán kollégáink a tisztítás mellett, elvégzik a készülék/kek bevizsgálását is.

Napjainkban szinte csak ez a fajta klíma berendezések vannak forgalomban, hiszen működése sokkal modernebb a korábbi klímákhoz képest.Az inverteres teljesítményvezérlés állandó szabályozást tesz lehetővé, ezáltal az inverteres klímaberendezés pont akkora teljesítménnyel üzemel működésének minden pillanatában, amekkorát a körülmények megkívánnak.